Szerelmey - 160 éve

Vauxhall-ban, a Kennington Lane végén egy igazán magyar név tűnik fel egy cég bejáratánál: Szerelmey. Alatta: Specialists in stonework and restoration since 1855. A kőmunkákra specializálódott cég alapítója egy magyar ember, Szerelmey Miklós volt, s a cég ma is ezt a nevet használja.

Szerelmey Miklós Győrben született 1803-ban. A bécsi császári és királyi mérnökakadémián tanult, majd mérnökkari tisztként szolgált az osztrák hadseregben. 1829-ben a kormány megbízásából Rómában tanulmányozta a várfalak szigetelésének módozatait. 1830-ban a párizsi forradalom résztvevője volt, majd a belga függetlenségért harcolt Brüsszelben. Ezt követően bejárta a világot. Megfordult Németországban, Skandináviában, Amerikában és Egyiptomban is, ahol felfigyelt arra, milyen jó állapotban maradtak meg az ősi kőépületek. Kifejlesztett egy konzerválószert (Silicat Zopissa), amely megóvja a kőzetet az időjárás mállasztó hatásával szemben. 1845-ben Pestre költözött és kőnyomdát nyitott, litográfus lett. Kőnyomatain a magyar tájakat és a történelem nagyjait örökítette meg. Az 1848-as forradalom után ő alapította meg az első magyar élclapot (vicclapot), s honosította meg hazánkban a karikatúrát. A lap szeptemberben megszűnt, mert munkatársai fegyvert fogtak a magyar szabadságért. Szerelmey is beállt a Nemzetőrségbe, majd Klapka György alatt szolgált Komáromban alezredesként. A szabadságharc bukása után Németországba távozott, majd 1852-ben Londonban telepedett le.
1855-ben a brit kormány megvizsgáltatta a parlament épületének falát, ami erősen mállott. Szerelmey ekkor megalapította cégét, s előállt javaslatával az épület falainak konzerválására. Magyarországon él az a legenda, hogy ő és a konzerválószere mentette meg a brit parlament épületét, de nem így történt. Habár a parlament építésze, Sir Charles Barry támogatta a tervet, a kormányváltás után másra bízták a munkát. 120 évvel később azonban, 1978-ban az épület egész Temzére néző homlokzatát a Szerelmey újította fel.
Ha a parlamentet nem is, de a Szent Pál székesegyházat és a Bank of England épületének külső falait a cég konzerválhatta. Részt vettek az 1862-es londoni világkiállításon is.
Szerelmey 1874-ben visszavonult és hazatért Magyarországra. 1875-ben hunyt el. Az általa alapított cég még ma is létezik, dolgozik nem csak Londonban, de szerte Angliában. Szerelmey konzerválószerét és eljárását több mint száz éven keresztül alkalmazták.

Magyar nemesi címer a St. Sepulchre ablakán

Nem messze a Cock Lane-től, a Giltspur Street és a Newgate Street sarkán áll a Saint Sepulchre (Szent Sír) templom már kilencszáz éve. Richard Parsons, akinek házában kísértett Fanny, innen kapta fizetését, aminek nagy részét gyorsan el is itta. A templomot többször átépítették, de sok része a 15. és a 17. századból való. A templom déli falának festett üvegablakán három férfi látható, a középső alak feje fölött egy címer három levágott török fejjel. A címer jelmondata: Vincere est vivere, vagyis "a győzelem az élet". A címer alatt angol szöveg: "President of the Council in Virginia and Admiral of New England 1608-1609, 1614." Az alak lába alatt a nevét is megtaláljuk: Captain John Smith. A kalandor, katona, felfedező élete nem szűkölködött kalandokban, mégis egy rajzfilm tette világszerte ismertté, a Pocahontas. John Smith fontos szerepet játszott az első állandó település, Jamestown alapításában Amerikában. Ekkor találkozott Pocahontas-szal, Ezután egy évig a település vezetője is volt, majd egy lőporrobbanás után szerzett sérülése miatt visszatért Angliába. Egy másik útján New England-et térképezte fel. Mindenki a rendkívül pontos térképeit használta a következő száz évben. Mindezek előtt azonban megfordult Magyarországon is.

John Smith 1580-ban született Lincolnshire-ben. Szülei farmerek voltak, de iskoláztatták fiukat, aki már 13 éves korában elszökött otthonról, hogy tengerész legyen, de apja visszavitte. Három évvel később azonban, apja halála után már senki nem tudta visszatartani, Franciaországba ment, hogy harcoljon a spanyolok ellen. A németalföldi harcokban is részt vett, majd hazatért, de csak azért, hogy a hadtudományt tanulhassa. 1600-ban ismét útra kelt, egy ideig kalóz volt a Földközi-tengeren, majd Magyarországra ment, hogy beálljon a törökök ellen harcoló Keresztény Ligába. Lendva ostromában annyira kitűnt, hogy kapitányi rangot kapott, és ezt a titulust viselte is aztán egész életében. Erdélyben harcolva párviadalban három törököt győzött le, amiért Báthory Zsigmond fejedelem nemességet adományozott az angol vitéznek. Később török fogságba esett, Konstantinápolyban eladták rabszolgának, majd a mai Rosztovnál megölte gazdáját, és megszökött. Hosszú vándorlása során felkereste a fejedelemségről időközben lemondott Báthoryt Csehországban, és megkapta a kutyabőrt és a nemesi címert. Végül 1604-ben került vissza Angliába, s ezután következtek amerikai útjai. 1614 után még évekig próbálkozott, hogy visszajusson az Újvilágba, de már nem sikerült, így aztán könyveket írt a Saint Sepulchre templom mellett lévő házában, a Snow Hill utcában. 1625-ben bejegyeztette nemesi kiváltságlevelét az angol nemesek nyilvántartójába, s ezzel hivatalosan is "gentleman" lett. 1631. június 21-én halt meg, s a Saint Sepulchre templomban temették el. A festett üvegablak a kapitány alakjával és a címerével 1968-ban készült.